A National Portrait Gallery perrel fenyegetett meg egy wikipédistát

Július 10-én Derrick Coetzee, a Wikimédia Commons egyik adminisztrátora levelet kapott a londoni National Portrait Galleryt (NPG) képviselő ügyvédi irodától, melyben perrel fenyegették meg, mert márciusban több mint 3300, közkincsnek minősülő képet töltött le a galéria weboldaláról, majd fel a Wikimédia Commonsba. Coetzee az ügyvédi levelet közzétette, és tanácsot kért a szerkesztői közösségtől, valamint a projektet üzemeltető Wikimédia Alapítványtól is.

Kiderült, hogy a galéria az elmúlt években többször is próbálkozott már jogi fenyegetésekkel megállítani a weboldalára feltöltött több száz éves festmények digitális másolatainak a Wikipédiában és a Wikimédia Commonsban való szabad licenc alatti közzétételét, de a Wikimédia Alapítvány arra vonatkozó igényüket, hogy ismerje el az általuk birtokolt festmények digitális másolataira vonatkozó szerzői jogát, határozottan visszautasította. Ezt természetesen nem is tehette meg, hiszen a szerzők már évszázadokkal ezelőtt elhunytak, a képekre vonatkozó szerzői jogi védelem lejárt, vagyis az eredeti képek (festmények) már nem jogosultak szerzői jogi védelemre; a képek (kétdimenziós műalkotások) digitalizálása pedig nem keletkeztet szerző jogot, mert hiányzik az ehhez szükséges „egyéni, eredeti jelleg”, az alkotói, szerzői tevékenység. Legalábbis az amerikai (és a magyar) jog szerint. A galéria azzal érvel, hogy az angol jogszabályok szerint őt, mint tulajdonost a szerzői joghoz hasonló jogok illetik meg, így meghatározhatja a digitális másolatok felhasználásának feltételeit; független jogászok véleménye szerint azonban a helyzet nem ilyen egyértelmű. Mindenesetre mind az üzemeltető, mind a wikipédista amerikai illetőségű, és az Alapítvány úgy döntött, hogy nem tesz eleget a galéria képek törlésére vonatkozó kérésének, valamint megvonja a szerkesztő adminisztrátori jogosultságát (így védekezhet azzal, hogy a felszólításnak akkor sem tudott volna eleget tenni, ha szándékában állt volna). A szerkesztő jogi védelmét az Electronic Frontier Foundation vállalta térítésmentesen.

A galéria arra hivatkozik, hogy a digitalizálást azokból a bevételekből végzi, amit a digitalizált képek mások által való közléséért és megjelentetéséért kap. A National Portrait Gallery azonban egy állami szervezet, melynek bevételei közpénzből és adományokból származnak. A festmények digitalizálását azért végzi, hogy a közvélemény számára elérhetővé, megismerhetővé váljanak a műkincsek, az így előállított képek felhasználásáért azonban pénzt kér. A digitalizált képek licenceléséből származó összes bevétel az intézmény költségvetésének (16 millió font) jelentéktelen részét (néhány százalékát) képezi, és ennek nagy részét a digitalizálást végző hat alkalmazott bére fel is emészti.

A galéria érvelése mind jogilag, mind morálisan vitatható, és elképzelhető, hogy ők sem hisznek igazán egy sikeres perben, ami abból látszik, hogy az elmúlt 4-5 évben a fenyegetések ellenére sosem vitték bíróságra az ügyet. Most az Alapítvány helyett egy magánszemélyre, a képeket feltöltő szerkesztőre próbáltak ráijeszteni, kevés sikerrel. A galéria a további letöltések megakadályozása érdekében eltávolította weboldaláról a képeket, és az egyes alkotásokról jelenleg csak egy-egy kis méretű bélyegkép érhető el.

A fenti vita ellenére egyre több példát lehet találni a múzeumok, galériák és a Wikimédia-projektek eredményes együttműködésére. A norvég Galleri NOR például kezdetben szintén kifogásolta képeinek felhasználását, de miután felismerték, hogy weboldaluk látogatóinak 60-80%-a a Wikipédián található hivatkozásokról jut el hozzájuk, engedélyezték archív gyűjteményük szabad licenc alatti felhasználását. A New York Public Library szintén több ezer képpel járult hozzá a Wikimédia Commons képállományához. A közelmúltban a német Bundesarchiv 100 ezer, majd a Deutsche Fotothek 250 ezer archív digitális képet adott át a Wikimédia Commonsnak, cserébe a projekt rendszerezi, kategorizálja és több nyelven feliratozza a műveket, valamit hivatkozást biztosít a képet adó gyűjteményhez.

Az ellenségeskedés, rövid távú anyagi haszonért való perrel fenyegetés azonban egyáltalán nem természetes, hiszen a kulturális intézményeknek és a Wikimédia-projekteknek közös céljuk van: az egyetemes kultúra minél szélesebb körben való megismertetése, terjesztése. Ezt pedig nem a művek nyilvánosság elől való elzárásával lehet elérni, hanem ennek éppen ellenkezőjével. A gyűjtemények digitális másolatainak biztosítása az erkölcsi értéken túl több előnnyel is jár az intézmények számára: a Wikimédia-projektek látogatottságának (a világ 5. legnagyobb látogatottságú weboldalcsaládja) köszönhetően a gyűjtemények ismertsége, látogatottsága is növekedik; a jó minőségű digitális másolatok, fényképek megtekintése után pedig sokan szeretnék megnézni az eredeti műveket is; ez az intézmények látogatóinak számát közvetlenül is növeli. Emellett nem elhanyagolható segítség ezen intézmények számára az sem, hogy ezeknek a műveknek a rendszerezését, kategorizálását és soknyelvű feliratozását teljesen ingyen, önkéntes munkában több ezer szerkesztő végzi folyamatosan; ez az intézmények számára sokszor a saját fizetett alkalmazottjaik segítségével több éves, évtizedes munka lenne. Bízunk benne, hogy ezt felismerve a jövőben a perrel fenyegetés helyett sokkal gyakrabban adhatunk hírt arról, hogy milyen együttműködések jöttek létre a Wikimédia-projektek és a különböző kulturális intézmények között.

Creative Commons licenc alatt a Wikipédia

A mai naptól a Wikipédia (és a Wikimédia Alapítvány legtöbb más projektje, mint a Wikikönyvek vagy a Wikiszótár) teljes szövege a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported (rövid nevén CC-BY-SA 3.0) licenc alatt érhető el. Az átlagos felhasználó számára ez nem sok változást jelent, a feltételek nagyjából ugyanazok (linkelni kell az eredeti szócikkre, és megtartani a licencet), de a Wikipédia-szócikkek nyomtatott publikálásánál már nagy könnyebbséget jelent az átállás (nem kell például a licenc teljes, többoldalnyi szövegét nyomtatásban mellékelni), valamint átjárhatóságot biztosít más CC-BY-SA és CC-BY alatti projektekkel – márpedig nem szoftver típusú műveknél a CC messze a legnépszerűbb szabad licenc.

Az új felhasználási feltételek (egyelőre angolul) a Wikimédia honlapján olvashatóak. Aki nem ijedős, és érdeklik a részletek, az elolvashatja a licencváltásról szóló szavazáshoz készült igen kiterjedt összefoglalót is.

Az átállást a Wikimédia Alapítvány, a Creative Commons és az eddig használt GFDL licencet karbantartó Free Software Foundation közötti hosszas egyeztetés előzte meg; ennek eredménye a GFDL 1.3-as verziójának 11-es pontja, amely augusztus 1-ig lehetővé teszi a GFDL-t használó nyilvános wikik és más hasonló, bárki által szerkeszthető oldalak számára a váltást. Amelyik oldal eddig nem az időpontig nem vált át, az végleg "bent ragad" a GFDL-ben, és nem tud többet tartalmat átvenni a Wikipédiából (és viszont). Ha ismersz olyan wikit, amelyet ez érzékenyen érinthet, értesítsd az üzemeltetőit minél előbb!

A magyar Wikipédia mint a helyesírás digitális végvára

A magyar Wikipédiát gyakran éri kritika a nagyobb testvéreivel szembeni lemaradása miatt, valamiben azonban mindenképpen nagyok az érdemei: a magyar helyesírás érvényre juttatásában. Hosszú évek munkájának eredményeképp épültek fel olyan intézmények, mint az akadémiai szabályzat és az Osiris-féle Helyesírás elsődlegességét rögzítő irányelv, a helyesírási kérdéseket időnként kimerítő részletességgel boncolgató (és pezsgő forgalmat bonyolító) helyesírási és stilisztikai kocsmafal és a nem latin betűs írások egész sorának kezeléséről szóló útmutatók és átírási segédeszközök.

Van útmutatója jelenleg az arab, a belarusz, a bolgár, a héber, a japán, a kínai, a koreai, a lao, a macedón, az orosz, az ó- és újgörög, a szerb, a thai, az újind, az újperzsa és az ukrán nyelvnek, a korrektúrára szoruló szócikkek pedig a gyakrabban felbukkanó nyelvek esetében külön kategóriába is besorolhatók. (Hogy mindez mennyire unikumnak számít a modern magyar szövegiparban, arra jó példát ad a legutóbbi gázvita sajátos sajtóbeli közvetítése is.) Mindezek mellett az általánosabb helyesírási hibák javítására – így pl. a helytelen szóalakokra, a dátumozásra és a számok helyesírására – több robot is fel van készítve, még ha állandó jelleggel erőforrásokokból nincsenek is futtatva.

Bizton állítható: bár sok még a munka az enciklopédiában, a magyar Wikipédia helyesírási eszköztára annyit fejlődött az utóbbi években, aminek már a Wikipédián kívül is bárki nagy hasznát veheti.

Wikipédiával az írástudásért

A Figyelő szerint elavult az olvasás oktatása Magyarországon.

A felnőttek harmadát kitevő alacsony olvasási képességűek – funkcionális analfabéták – közül kerülnek ki a tartósan inaktívak, kétszer akkora eséllyel vesztik el a munkájukat, mint a közepesen vagy jól olvasók, illetve jellemzően ők a leginkább befolyásolhatók közösségi és politikai szinten – hívta fel a figyelmet az értő és hatékony olvasás alapvető fontosságára Peter Schneck IBBY-elnök (International Board on Books for Young People) néhány évvel ezelőtti egy budapesti olvasáskongresszuson.

A szépirodalmi szövegek sulykolása az iskolában azzal jár, hogy modern ismeretközlő anyagokat (reklámokat, újságcikkeket, grafikonokat) képtelenek lesznek értelmezni a felnövő diákok. Nem ismerve a szöveg struktúrájához passzoló olvasási stratégiát elvesznek a betűk és az ábrák erdejében és nem találják meg a fontos információkat.

De az olvasás technikáinak ismerete nemcsak az oktatást, hanem a szövegiparos munkát is hatékonyabbá teheti. Hallunk „a piramis fejreállításáról”, a kifejtés és a csattanó sorrendjének megcseréléséről, és értjük a hasznát is, csak alkalmazni nehéz. (Ez a poszt vajon a csúcsán vagy a talpán áll inkább?) Mindenesetre például a Wikipédián is bevett gyakorlat a fontos tartalom szócikk eleji tömörítése, és nem is véletlenül. A lényegretörőség sok erőfeszítéstől kíméli meg az olvasót.

A poszt eredetileg a Spektátorban jelent meg február 5-én.

A Wikipédia és a minőségbiztosítás

A Wikipédia egyik alapelve, hogy azt bárki szerkesztheti. Ez abból a kezdeti tapasztalatból alakult ki, hogy egy szűk szerkesztői csoport hatalmas energiák árán is csak igen-igen hosszú idő alatt képes egy enciklopédiának megfelelő tudásmennyiséget előállítani. Ezek után jött az ötlet: engedjük, hogy bárki szerkeszthesse, bárki hozzátehesse, amit a témáról tud, bárki javíthasson, ha hibát talál, mert több szem többet lát. Így a szűk szerkesztői csoport ismeretei helyett az összemberi tudáshoz lehet közelebb kerülni – legalábbis mennyiségileg. De mi a helyzet a minőséggel? Az alapgondolat az volt, hogy ha elég sokan olvassák és szerkesztik, akkor azok között lesz olyan, aki értő szemmel a hibát észreveszi és javítja. Ezt a gondolatot vajon igazolja-e a gyakorlat? Többé-kevésbé igen. Jobban működik persze a „nagy” Wikipédiáknál, a magyar Wikipédia pedig a közepes méretűek közé tartozik. Ehhez a körhöz tartozik a Wikipédia még egy fontos tulajdonsága: a hagyományos szerkesztőségekkel ellentétben mindenki azt szerkeszt, amit szeretne, amihez kedve van; senki nem mondja meg, mit kell szerkeszteni. Ebből az következik, hogy bizony fontos szócikkek teljesen hiányoznak vagy csak igen hiányosan találhatóak meg, míg kevésbé jelentős témákról jól kidolgozott szócikkek tucatjai születnek.

A Wikipédia mára a világ egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb weboldalává vált, több mint 270 millió látogatója van minden hónapban. Ezen belül a magyar nyelvű Wikipédiát havonta nagyjából 1 millió olvasó keresi fel, és ők összesen több mint havi 15 millió oldalt tekintenek meg. Ez a népszerűség egyben hatalmas felelősséget is jelent! Mit tesz a magyar Wikipédia azért, hogy ilyen működési elvek mellett mégis valami olyan jöjjön létre, amit enciklopédiának lehet nevezni, és amely megbízható tájékoztatást nyújt olvasóinak?

A megbízhatóságot és ellenőrizhetőséget biztosítja az egyik legfontosabb szabály, az egyes állítások megbízható forrásokkal való alátámasztásának kötelezettsége. A Wikipédia nem lehet elsődleges forrás vagy saját kutatások terepe. Több szabály foglalkozik a cikkek enciklopédikusságának, semlegességének, reklámmentességének kérdéskörével.

Aki észreveszi egy cikk hiányosságát vagy hibáját, de nem tudja vagy szeretné javítani, az ezt jelezheti a cikk vitalapján vagy felhívhatja rá a figyelmet közvetlenül a cikkben egy erre szolgáló sablonnal. Utóbbiak nem csak a szerkesztőknek szóló figyelmeztetések, javításra szóló felhívások, hanem az olvasót is tájékoztatják, hogy a cikkel valami probléma van.

A túl rövid, néhány szóból álló cikkek, az ún. szubcsonkok néhány nap türelmi időt kapnak. Ha ez alatt az idő alatt senki sem bővíti a cikket legalább néhány értékes mondatra, akkor törlésre kerülnek. Az ajánlások szerint a cikkek kezdeményeit nem is a szócikkek között szokás elkészíteni, hanem az egyes szerkesztők saját virtuális dolgozószobájában, ún. szerkesztői allapon. Amikor az így készülő cikket szerzője késznek, vagy legalább elfogadhatónak gondolja, átmozgatja a cikkek közé.

Ha egy cikkel kapcsolatban felmerül, hogy valamiért nem való az enciklopédiába, akkor arról bárki törlési megbeszélést kezdeményezhet. Az ilyen törlések leggyakoribb oka a nevezetességről, az ellenőrizhetőségről, a megbízható forrásokról, az első közlésről vagy az enciklopédikusságról szóló irányelvben foglalt szabályok megsértése. Azokat a cikkeket, melyeknél ez egyértelmű (pl. próbaszerkesztések, jogsértő tartalmak, elrontott nevű cikkek), az adminisztrátorok azonnal, megbeszélés nélkül törlik.

Az olyan több cikkben előforduló hibák javítását és tömeges szerkesztést igényelő feladatokat, melyeknél megoldható, programok által működtetett felhasználók, ún. botok végzik. Segítségükkel nagyon sok karbantartó jellegű szerkesztői munka váltható ki.

Az előbbi, inkább karbantartó jellegű eszközök mellett a cikkek javítására is vannak szervezett keretek. A közös területeken, azonos témával dolgozó szerkesztők műhelyekben dolgoznak, ahol megszervezik az adott területhez tartozó cikkekkel kapcsolatos munkát, például, hogy ki melyik cikken dolgozik, vagy melyek azok a hiányzó vagy erősen hiányos, de fontos cikkek, melyekkel először, kiemelten kell foglalkozni. A műhelyek szolgálnak az adott szakterület kérdéseinek megbeszéléseire is, amennyiben egy kérdés kapcsán tanácsra lenne szükség, vagy valamelyik cikk kapcsán vita keletkezik.

A műhelyek nagyobb része, elsősorban saját munkája szervezésének megkönnyítésére bevezette a cikkértékelést. Ennek során a hozzájuk tartozó cikkeket értékelik fontossági és minőségi szempontból. A cikkértékelés segít az adott műhelynek a hozzá tartozó szócikkek összegyűjtésében, ezek állapotának, fejlődésének nyomon követésében, valamint a cikkekkel kapcsolatos munka megszervezésében.

Ha valaki késznek gondolt egy cikket és szerette volna a közösség véleményét kikérni róla, 2005 és 2008 tavasza között a referálási eljárás segítségével volt erre lehetősége, ahol több szerkesztő megnézte a cikket, formai és tartalmi javaslatokat tettek, közösen javították az esetleg előforduló hibákat. A közös javító munka befejezése után volt lehetőség a cikket kiemelési eljárásra jelölni. Kiemelt cikkek azokból a cikkekből lesznek, melyeket a Wikipédia közössége a legjobbaknak gondol. Ehhez a jelölt cikket a szerkesztők újra átnézik, ellenőrzik a kiemelt cikkekkel szemben támasztott követelmények teljesülését. A kiemelés ugyan nem jelent szakmai, tudományos lektorálást, de a szerkesztők legjobb tudásuk szerint, többszöri átolvasással próbálják kijavítani a cikk hibáit, fogyatékosságait. Ezen a vizsgán átment cikkek egy kitüntető csillagot kapnak. 2008 augusztusában a referálási és a kiemelési eljárás egy közös kiemelési műhelyben egyesült.

A cikkek állapotát, minőségét nem csak időszakosan, hanem folyamatosan is fontos követni. A friss változtatások listájában bárki követheti, hogy mely cikkekben ki milyen változtatást tett éppen. A szerkesztők egy önkéntes csoportjának, az ún. járőröknek feladata ezek folyamatos ellenőrizése, a cikkeket romboló szerkesztések visszavonása, az ilyeneket elkövető szerkesztők szerkesztési szabályokról való tájékoztatása. A járőröket speciális, erre a célra készített programok is segítik munkájukban. A friss változtatások mellett minden regisztrált szerkesztőnek rendelkezésére áll egy saját ún. figyelőlista, ami alapértelmezetten az általa szerkesztett vagy megjelölt cikkekből jön létre. A figyelőlista szolgál a szerkesztőt érdeklő cikkek szerkesztéseinek, változásának folyamatos nyomon követésére. Ebből a listából a szerkesztő bármikor eltávolíthat olyan cikkeket, amelyek módosításait nem akarja folyamatosan követni, vagy bármikor hozzáadhat őt érdeklő cikkeket. Amennyiben egy szerkesztő a figyelmeztetések ellenére sorozatosan megsérti a szerkesztési szabályokat, végső eszközként lehetőség van szerkesztési jogainak felfüggesztésére, blokkolására. Ha egy adott cikkel kapcsolatosan alakul ki több szerkesztő részvételével szerkesztési háború, vagy a cikket sorozatos vandalizmus éri, a lapvédelem eszközzel lehetőség van a cikk szerkeszthetőségének felfüggesztésére.

Egy 2007 novemberében bevezetett fejlesztés, az ellenőrzött lapok funkció segítségével a járőrök megjelölhették, hogy mely cikkek módosításait ellenőrizték már. Ahol ez az jelölés még nem történt meg, a cikk kiemelten jelent meg a friss változtatásokban és a figyelőlistákban. Ez hivatott biztosítani azt, hogy minden módosítást legalább egy járőr ellenőrizzen, valamint segítsen a járőröknek abban, hogy tudják, mely módosításokat ellenőrzött már valaki, és melyek azok, amiket még senki. Ezt a funkciót egy évvel később, 2008 novemberében ennek továbbfejlesztése, a jelölt lapváltozatok rendszere váltotta fel. Utóbbi segítségével már nem csak azt lehet megnézni, hogy ki melyik cikket ellenőrizte, hanem az olvasók alapértelmezés szerint addig nem is látják a lap módosult változatát, míg egy járőr azt el nem fogadta, így a cikkek esetleges vandalizálása az olvasók számára nem is jelenik meg. A rendszer emellett lehetőséget biztosít a cikkek különböző változatainak megjelölésére minőségi szempontból is, ami már az olvasókat is tájékoztatja arról, hogy mire számíthatnak a cikkel kapcsolatban. A rendszer jelenleg három szintet ismer: ellenőrizetlen, megtekintett és kiemelt. A megtekintett jelölés az olvasók számára azt jelzi, hogy a cikk remélhetőleg mentes a próbaszerkesztésektől, a spamtől, a feltehetően jogsértő tartalmaktól és a vandalizmustól, a kiemelt jelölés pedig azt, hogy a cikket a kiemelési eljárás során a szerkesztői közösség több tagja átnézte, és tartalmi és formai szempontból is megfelelőnek találta. A rendszer következő szintje lehet a jövőben, hogy a cikkeket szigorú követelmények alapján szakmai lektorok ellenőrizik. A jelölt lapváltozatokkal együtt még egy új funkció jelent meg a Wikipédia lapjain: a cikkeket ezentúl az olvasók is véleményezhetik a cikkek alján található kérdőív kitöltésével. A válaszok alapján a szoftver különböző statisztikákat készít, listázza a különböző szempontok szerint legrosszabbra és legjobbra értékelt cikkeket, ami komoly visszajelzés lehet a szerkesztőségnek, és segítheti a további munkát is.

A Wikipédia annál jobban működik, minél többen vesznek részt a szerkesztésében, így alapvető érdeke az aktív szerkesztők számának növelése, különösen a szakmailag képzett társadalmi csoportokat megszólítva. Az új szerkesztők beilleszkedését, kezdeti lépéseit segíti a 2007 novembere óta működő mentorálás intézménye. A Wikipédiával kapcsolatos feladatok megszervezésére, koordinálására és a Wikipédia megismertetésére eddig is létezett több (elég kevéssé aktív) műhely, például a Wikipédia-műhely, a karbantartóműhely és a Wikipédia-népszerűsítő műhely. A minőségbiztosítás kérdése, megoldásának lehetőségei a Wikipédiában mindennapi téma, szinte minden héten érkezik valami kapcsolódó felvetés a közösségi oldalakon. Ilyen felvetések az utóbbi időszakból: a fontos, de nem megírt szócikkek gyűjtögetése, megírásuk szervezése; felhívás a gyakran keresett, de igen kezdetleges cikkek bővítésére, javítására és a nap képeinek képleírásában előforduló, magyar Wikipédiában még nem létező szócikkek megírására; figyelmeztető sablonnal (lektorálandó, formázandó, korrektúrázandó, elfogult stb.) ellátott cikkek végignézése, ennek szervezése; szakmai lektorokról egy lista készítése stb. A 2008. novemberében bejegyzett Wikimédia Magyarország Egyesület többek között ezekben a feladatokban kíván segítséget nyújtani.

A „bárki általi szerkeszthetőség” és a „mindenki azzal és annyit foglalkozik, amennyit szeretne” alapelv a fenti szerkesztői szabályokkal és eszközökkel kiegészítve úgy tűnik, hogy működik, amit nem csak maga a Wikipédia bizonyít, hanem legnagyobb kritikusai is: az Encyclopædia Britannica nemrég jelentette be, hogy az enciklopédia online változatát bárki által szerkeszthetővé teszik úgy, hogy a módosítások megjelenéséről az állandó szerkesztőség tagjai döntenek. Hasonló terveket jelentett be a Washington Post is.

Éves Wikimédia adománygyűjtés

A Wikipédia és a társprojektek szervereit önkéntesek adományaiból tartják fent, ezen kívül a fenntartó, a Wikimedia Foundation (Wikimédia Alapítvány) tevékenyen részt vesz a használt szoftver fejlesztésében és egyéb a szabad tudáshoz kapcsolódó programokban.
A pénz összegyűjtéséhez minden év végén rendeznek egy adománygyűjtő kampányt, melyre felhívják a figyelmet minden oldal tetején. Az alapítványnak nyújtott adományok az Egyesült Államokban adókedvezményre jogosítottak, ez azonban eddig nem volt így Magyarországon. Ezen a helyzeten változtat, hogy idén a nemrégen alakult Wikimédia Magyarország Egyesület megállapodást kötött a Wikimedia Foundationnel, hogy lehetséges legyen közvetlenül a magyarországi egyesületnek adományozni és így részesülni a magyarországi adókedvezményekben.
A Wikimédia Magyarország számára juttatott adományok felét magyarországi közhasznú programokra költi, melyek célja a tudáshoz való szabad, akadálymentes hozzáférés biztosítása és a magyarországi szerkesztői közösség támogatása, míg másik felével a Wikimedia Foundation nemzetközi projektjeinek - köztük a magyar Wikipédia is - fenntartását, fejlesztését támogató tevékenységet folytat.

A magyar Wikipédia bevezeti a jelölt lapváltozatokat

A napokban bevezetett új funkció lehetőséget nyújt az egyes szócikkek régebbi változatainak megjelölésére. Ennek segítségével a rendszeres szerkesztők „láttamozhatják” a lap utolsó általuk megtekintett változatát, és a be nem jelentkezett látogatóknak a változtatások alapértelmezésben csak ezután jelennek meg. Így elkerülhető, hogy az olvasók akár néhány percig a lap olyan változatát lássák, amibe valaki nem lexikonba való tartalmat írt.

Ilyen ábra jelzi a cím mellett, ha a lap éppen nézett változatát egy szerkesztő már ellenőrizte

A Wikipédia legtöbb szócikke folyamatosan fejlesztés alatt áll, nincs véglegesen „kész” cikk, a résztvevők folyamatosan javítják, bővítik egymás munkáját, és ezen szerkesztések egészen a kezdet kezdetéig, azaz az alapcikkig visszakövethetőek, ugyanis a rendszer minden változatot megőriz. A szócikkek írásában bárki részt vehet, a szerkesztéshez még regisztrálni sem kötelező. Ez a nyitottság tette lehetővé a Wikipédia páratlanul gyors fejlődését – az angol Wikipédia két és félmillió szócikkével a világ legnagyobb lexikona, a magyar változat nyáron érte el a százezer szócikket, mostanra már 110 000-en is túl van.

Noha a legtöbb módosítás jóindulatú, előfordulnak viccből, vandalizmusból vagy reklámcélból írt, a szócikket lerontó változtatások is. A színvonal biztosítására számos ajánlást és irányelvet fogalmaztak meg a közreműködők, amelyek betartását folyamatosan ellenőrzik. Szigorú értelemben vett vezetősége nincs a Wikipédiának, azonban számos önkéntes próbálja kiszűrni a téves vagy elfogult információkat. Az új változtatásokat rendszeresen átnézik, és a problémásakat többnyire néhány percen belül visszaállítják. A Wikipédia jelenlegi népszerűsége mellett (egy átlagos napon közel félmillió alkalommal nézik meg) azonban ennyi idő alatt is számos olvasónak jelenik meg a rossz változat.

A még át nem nézett változatot jelző ábra

A most bevezetett újítás ezt igyekszik kiküszöbölni: a Wikipédiára be nem jelentkezett olvasók számára csak azután jelenik meg egy-egy módosítás, hogy azt a járőrnek nevezett, ellenőrzési jogokkal felruházott szerkesztők jóváhagyták. A legfrissebb, nem jóváhagyott változat egy további kattintással elérhető, és az ellenőrök tevékenysége nyilvánosan követhető, így a szerkesztési folyamat átláthatósága nem csorbul.

A tervek szerint később lehetőség lesz azoknak a változatoknak a megjelölésére is, amiket több szerkesztő alapos ellenőrzés után rendben lévőnek talált, így a lapoknak lesz egy ritkábban változó, „stabil” változata, hasonlóan azokhoz a nyílt forráskódú szoftverekhez, amelyekből a legfrissebb béta változat mellett rendszeres időközönként a legújabb funkciókat nem tartalmazó, de alaposabban tesztelt stabil verziókat is közzétesznek.

További információ:

• A jelölt lapváltozatok leírása a Wikipédián 
• A dél-amerikai dzsungelvipera és a stabil változatok